19/01/2021

Leemeled

Lassan a városra ül a hold.
Nyílik az ajtó,
megérkezel.
Szétárad bennem a csended.
Nézem,
ahogy ma is leemeled a szárnyaidat,
és langyos vízben kimosod őket.
Címkék:
19/01/2021

Most is

Valaki szavakat szórt el a hajnali ködben.
Ott feküdtek szanaszét a járdán.
Most is hallom,
ahogy szétporladtak a cipőtalpad alatt.
Címkék:
14/12/2020

Simon Réka Zsuzsanna: Tas-versek újra

(A Tas-versek a kisfiam aranyköpéseiből keltek életre)

Cikázó

Anya,
a te szeretséged gyorsabban cikáz a lakásban,
mint a fénysebesség,
és amikor velem és apával találkozik,
akkor mi nagyon jól érezzük magunkat.
A családunkban mindenkinek ilyen cikázó szeretsége van.
Nekem is.

҈҉

Esti mesék

Anya,
tudtad, hogy az esti mesék szemborogatós mesék?
Szemet borogatnak,
hogy szép és nyugodt legyen az álmunk.

҈҉

olvasásának folytatása

Címkék:
11/12/2020

Simon Réka Zsuzsana: Újabb Tas-versek

(A Tas-versek a kisfiam aranyköpéseiből születtek)

Apa

Amikor apa kicsi volt,
a hasamban volt egy méhem,
és abban volt apa.
Nem mocorgott sokat,
csak néha hintázgatott,
amikor énekeltem neki.


Mária ölében kis Jézus

Anya, szerinted Mária azért komoly ezen a képen,
mert a kisJézus beleharapott egy műanyag paradicsomba,
és nem kellett volna?



Tas-hit

Anya, tudod,
én abban hiszek,
hogy a dinoszauruszok most angyalok,
és abban is hiszek,
hogy most én vagyok az anyukád,
és én vigyázok rád itt a földön,
mert a te anyukád elment az angyalokhoz.
Abban is hiszek,
hogy a hold és a nap nagyon szeretnek engem,
és hiszek még a piros színben.



Gombos szomorúság

Anya,
a gombos szvetterek nem vidámak,
a gombos az mindig szomorú.
Kérlek, ne adj rám szomorúságot!


Címkék:
31/10/2020

Simon Réka Zsuzsanna: Kellene

A világ testén körbeér az aggodalom,
bennreked az öröm a voltban.
Távolodunk,
jajszóban oldódik az alagút,

fogynak a cipelt utak.
Alkony minden rég látott tekintet,
ereszkedik az ég a kabátunk alatt.
Őrzött szavakba merülünk,
sodor
a csend a megdermedt kövek közé.
Hangos csobogás kellene
újra,
érkező papírhajók,
közelség
és
ölelések.

Címkék:
29/10/2020

Simon Réka Zsuzsanna: Úgy simogat

Anya hasában lett szívem.
Olyan gyorsan nőttem,

mint anya öröme,
hogy érkezem.
Sokszor meséltem
és énekeltem is anyának odabent,
de erre anya már nem emlékszik.
Van, amit mégsem felejtett el.
Úgy simogat engem,
ahogy én simogattam őt a szíve alatt. olvasásának folytatása

Címkék: ,
26/10/2020

Simon Réka Zsuzsanna: Ha nem jön álom

Ha nem jön álom a szemedre,
kopogj át a falon,
átszaladok,
és elringatlak,
anya.

Egy kicsit kilógsz majd az ölemből,
de ne félj,
jó szorosan foglak,
hogy ki ne csússz.

Megsimogatom a homlokod,
elintézgetem a borzas tincseid,
a kicsi hátad is megdörzsölöm.
Mesélek neked egy hosszú szépet,
és annyi puszit adok,
hogy kiszalad belőled az a fránya
álmatlanság.

Címkék: ,
22/10/2020

Leszek

Lágy kenyér az álom,
szemedben virágzom.
Benned ütök tanyát,
akár a szándék.
Visszhanggá fodrozódom az ereidben,
zaj leszek a zajodban,
viharfelhő a gondtalanságod felett,
tüske a tenyeredben,
szomjúság a szádban,
kialvó lámpafény az alagutad végén.

Címkék:
04/10/2020

Simon Réka Zsuzsanna: Apa szelet ringat

Apa szelet ringat,
és vihart szelidít.
Az esőfelhőket félkézzel is elbírja,
és úgy tud nevetni,
hogy vele kacag az ég is.
A múltkor meglestem,
amikor elment a ház előtt,
jégvirágok nyíltak az ablaküvegen.

 

Címkék: ,
03/10/2020

Pótszülinap

Tegnap az ötéves kisfiam arra kért, hadd legyen a mai nap a pótszülinapja. Így lett ma, elmondása szerint, öt és egy kukac éves. A nektarintortára, amit ketten készítettünk, egy 5-ös és egy kukacszerű gyertya került, volt ünnepi ebéd, amit ugyancsak együtt sütöttünk, főztünk, és kis meglepetésajándék is akadt. Hármasban boldogan ünnepeltünk.
120795934_2470075489959879_2536590362444187911_nEz a nap azért is különleges és kedves a számunkra, mert gyerekként én is szerveztem magamnak pótszülinapokat. Bár én nem kértem, egyszerűen csak felhívtam pár gyermeket az udvarról, és beállítottam velük haza, hogy ma ünneplünk. Úgymond a tények elé toltam az anyukámat, aki készségesen összedobott valami kis ünneplést. olvasásának folytatása

Címkék: