Annie M. G. Schmidt – Fiep Westendorp: Szutyoksári

Van az úgy, kérem szépen, hogy az ember leánya, fia, sosem akar rossz fát tenni a tűzre, jólnevelt és tiszta szeretne lenni, de a világ dolgai furcsa módon mindig ellene esküsznek. Ez történik Annie M. G. Schmidt mindig piszkos Szutyoksáriával is, aki akarva-akaratlanul magához vonzza a bajt, és valahogy mindig úgy adódik, hogy a bajjal a kosz, a szutyok is együtt jár.
(A képek forrása a Pagony Olvasósarka.)

Annie M. G. Schmidt a 20. század legkedveltebb holland írónőjének művészetére leginkább a sajátos, kifogyhatatlan humor, az ironikus, lázadó, olykor kritikus hangvétel, eredetiség, tiszta egyszerűség, magas fokú kreativitás a jellemző. Könyveit világszerte sok nyelvre lefordították. Érdekes módon angol nyelvterületen kevésbé ismertek a művei.

Astrid Lindgren, svéd írónő, Annie M. G. Schmidtet lelki társának tekintette, és úgy gondolta, a holland írónő munkáit ismertté kellene tenni az egész világon. Az 1988-as Hans Christian Andresen-díj átadásakor, amikor Annie M. G. Schmidt a Jip en Janneke című alkotásáért megkapta az Andersen-díjat, Astrid Lindgren azt mondta: „ Annie, én nagyon szeretlek. Hol voltál egész életemben?”

Jip és Janneke, egy kisfiú és egy kislány barátságának, huncutságainak története 1952 szeptemberében jelent meg először és 1957-ben került a boltokba a sorozat utolsó darabja. Azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Még latin és kínai nyelvre is lefordították. 2008-ban a Walt Disney Stúdió megvette a jogokat, hogy animáció-sorozatot készíthessen Jip és Janneke vicces kalandozásaiból. Jip és Janneke kalandjait, akárcsak Szutyoksári történeteit, Fiep Westendorp illusztrálta.

Szutyoksári (hollandul Floddertje) története a portugál származású Emanuel Querido által alapított, Querido holland kiadó gondozásában jelent meg 1973-ban. 2008-ban musical is készült a történetből. Magyarul most először a Pozsonyi Pagony adta ki, Czibere Mária frappáns, finom fordításában.

A mesekönyv főszereplője egy kislány, Szutyoksári, aki minden igyekezete ellenére sem tud tiszta maradni. Galibák sorozatát okozza akaratlanul, és kutyája, Koszmók, igazi hű barátként, nem marad ki a kalandokból. A könyv hat történeten ( Szobafogság, Habfürdő, Mindenkit kopaszra, Szutyoksári és az esküvő, Anyu beteg, Születésnap) át mulattatja olvasóit. Szutyoksári sohasem tétlen, és sohasem akarattal tesz rossz fát a tűzre. Csupa tenni akarás, jóindulat, gyermeki báj jellemzi, megfűszerezve egy kis hebehurgyasággal, figyelmetlenséggel, meggondolatlan ötletességgel.

Az első történetben, amikor szobafogságából menekülne, egy jó adag piros festék zuttyan a nyakába, és ez csak a kezdet. Lesz itt lekváros kenyér okozta, várost tisztító habfürdő, hűsítő érzést keltő új frizura, gyerekfejekre firkantott mókás felirat, egy igazán jól végződő esküvő, szutyoksáris jóindulattal fűszerezett paradicsomleves, sőt, még életmentő kitüntetés is.

Szutyoksári alakja nemcsak kedves, szórakoztató, hanem nagyon szerethető is. Valahol magában hordozza mindazt, amit néha gyerekként mi is átéltünk, átélhettünk, és ráébreszt arra, hogy a jó, örömteli gyermekkorból nem hiányozhat a pancsolás, esőben tapicskolás, sárgyúrás, festék fröcskölés, porban fetrengés, önfeledt, folyton-folyvást megismétlődő beszutykolódás.

Fiep Westendorp illusztrációi olyanok, mintha vicces fényképek lennének, épp jókor lencsevégre kapott komikus jelenetek. Karikaturisztikus színes figurái betöltik a lapokat. Minden oldalon övék a főszerep. Nincs bonyolult részletezés. A szereplők mimikája, tekintete, gesztusai a leghangsúlyosabbak. A szokatlan alakú orrok, kifejező mandulaszemek, a szájból kikandikáló apró hegyes fogak, az elvékonyított végtagok, a mulatságos testtartások, eltúlzott arckifejezések még szerethetőbbé varázsolják Szutyoksári és kutyája történeteit. Koszmók olyan, mint egy borzos szőrpamacs, aki becsülettel kiveszi részét a kalandokból. Figurája a kedvencem. Fiep Westendorp ötletesen és változatosan mozgatja őt a mesekönyv lapjain.

Aki még nem olvasta, csodálta, nevette végig Szutyoksári kalandjait, itt az ideje, hogy megtegye. Ezt a könyvet csak szeretni lehet.

Olvasd el a Szobafogság című fejezetet a Pagony Olvasósarkában!

Lapozz bele!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: