Katalán mese

Két éve élek Katalóniában, és ezalatt a két év alatt sokszor főztem-fontam magamban, eljön-e valaha is, eljöhet-e az az idő, amikor képes leszek spanyolul vagy katalánul, akár egy hibáktól nyüzsgő, nyúlfarknyi mesét is megírni. Amikor ideérkeztem, nem beszéltem katalánul, szinte semmit nem értettem, és ahogy lehetett, beiratkoztam egy nyelviskolába. Nem egyszerű, de mégis érdekes folyamat egy új nyelvvel való ismerkedés. Emlékszem, hogy a nyelvórák legelején a két órán át tartó fülhegyezés nagyon lefárasztott. Szinte alig értettem egy-két szót abból, amit a nyelvtanár (Két év alatt soha nem szólalt meg közöttünk más nyelven, csak katalánul, és ezért is nagyon hálásak vagyunk neki. Amit nem értettünk, képes volt nagyon sokféleképpen, sokszor elmagyarázni) mondott. Azóta is ő a tanárnőm, és az egyik legjobb nyelvtanár, akit valaha volt szerencsém megismerni.
Akik idegen nyelvi környezetben élnek, tudják, milyen az, amikor úgy érkezel egy idegen nyelvterületre, hogy még nem beszéled a nyelvet. A legegyszerűbb mondat kimondása (pl. a -Kérek egy kg almát:-) is kihívásnak tűnik. Állandóan futod a köröket az agyadban a bolt, az orvosi rendelő, vasútállomás stb. előtt, megfogalmazod tízszer is, amit ki akarsz mondani. Nyelvtanulás szempontjából mindig az a legjobb megoldás, ha a tanult nyelvet olyan közegben tudja elsajátítani az ember, ahol anyanyelvűek beszélik vele és körülötte a nyelvet. Ez felgyorsíthatja a tanulási folyamatot, de nem feltétlenül könnyíti meg. Idegen nyelvi környezetben mindent a nulláról kell kezdeni, és a legnehezebb, hogy a nyelv körül forog minden.

Amikor ideköltöztem, beszéltem már spanyolul, és a román ismerete is sokat segített abban, hogy a katalán nyelvet egyre jobban megismerjem, értsem. Dallamos, játékos nyelv, akárcsak a többi latin nyelv. Gazdag, gyönyörű, tele szólásokkal, közmondásokkal és erővel. Az 1939-től 1975-ig tartó Franco-féle diktatúra alatt, a spanyolok közül sokan nem tudták, hogy katalánok is léteznek az országban, hogy katalán nyelv is van a világon. Nem létezett katalán nyelvű oktatás, az otthonok falain kívül soha, semmilyen körülmények között nem használhatták a nyelvet, és a sok nehézség ellenére is, megmaradt erősnek, lüktetőnek, gyönyörűnek, szeretettnek. Óvták és óvják a legjobb tudásuk szerint.

Pár héttel ezelőtt megírtam az első spanyol nyelvű mesémet, amihez Enrique Quevedo, spanyol illusztrátor, készített gyönyörű illusztrációt. Más nyelven gondolkodni, megpróbálni bármit is kifejezni, átadni nagy kihívás és egyben hatalmas élmény. Ma megszületett papíron az első katalán mesém, két veszekedő, házsártos boszorkáról, akik éjjeli falupiszkálás előtt, elveszítik a seprűjüket. A történetet teletűzdeltem katalán szólásokkal. Két évbe került, hogy eljuthassak eddig.

Hálás vagyok, hogy megismerhetem és szerethetem ezt a nyelvet, hogy a sok nyelvtani buktató, sokféle kiejtés ellenére is, ma már megértem az embereket, és látszólag ők is engem, hogy a mesék ezen a nyelven is éledeznek, életre kaphatnak bennem.

Hát, ez a mai napi örömöm, itt, Katalóniában.

Szép tavaszt mindenkinek!

Advertisements
Tags: ,

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: