Archive for May, 2016

16/05/2016

Simon Réka Zsuzsanna: Borzas Füzike, a királylány, aki átírta a Királylányok Nagy Illemkódexét

Részlet a Majdnem egy tucat királylány című mesekönyvemből.

“Borzas Füzike királylány hajtincsei akkor álltak égnek, amikor akartak, vagyis mindig. A göndör hajfürtöknek senki nem tudott parancsolni. Sem a király, sem a királyné, sem a dadus, de még Füzike sem. Így hát hiába hozatták a legszebb, legdrágább, legújabb és legerősebb fésűket, a hajtincsek ide-oda ugráltak a királylány fején. Fésülhették reggel, délben vagy este, sehogy sem lehetett őket elrendezni, összefogni, de még összefonni sem. Füzike feje néha egy oroszlán sörényéhez, néha egy sokat használt cirokseprűhöz, legtöbbször egy gólyafészekhez vagy egy jól megtépázott szénaboglyához hasonlított….
Ha hétfő reggelenként tükörbe nézett, és egy szénaboglya köszönt vissza a fején, emígy köszöntötte üstökét:
– Üdvözlégy boglya! Látom ma is gereblyére vágysz! Sajnos azzal nem szolgálhatok! Be kell érned a legújabb fésűmmel.

13150090_1082025051853763_310012037_n

Egri Mónika illusztrációja

Ha kedd reggel lépett a tükör elé, és egy oroszlánsörényt vélt felfedezni benne, ekképpen szólt:
– Szervusz, sörényem! Na, ma kit ijesztgessünk? A dadust, a főajtónállót, vagy az üstökömtől mindig hasra eső kincstárnokot?
Ha szerda reggel állt tükör elé, és egy használt cirokseprűt pillantott meg a feje tetején, ezt mondta:
– Kedves fejem, látom, sok seperni való akadt mostanában a palotában.
Ha csütörtökön, pénteken vagy szombaton pislantott a tükörbe, és fészeknek vélte a hajkoronáját, ezt zengte:
– Óóó, dicső fészek, talán a gólyák sem repülnének Afrikába, ha tudnák, királyi fészekben telelhetnének.
Vasárnap, vasárnap legtöbbször nem nézett tükörbe. A fésűket eltette a fürdőszobai szekrénybe, mondván, nekik is jár egy kis pihenés a heti nagy munka után.
Borzas Füzike nőtt nődögélt, vele a kóc is a fején…”

05/05/2016

Simon Réka Zsuzsanna: Sáfrányos Szeklice, a királylány, aki bajszot pingált egy fenevadnak

Részlet a  Majdnem egy tucat királylány című mesekönyvemből.

“…most bemutatkozunk egymásnak, vagy mi lesz?
– Például lehet az is, hogy sikítsz, elájulsz, mi pedig győzelemittasan elrabolunk –vigyorogta el magát a középső fej.
– De lehet az is, hogy úgy összecsiklandozlak titeket, hogy mozdulni nem bírtok majd a nevetéstől, én pedig biciklire pattanok, és győzelemittasan elrobogok.
– Még hogy csiklandozás? Ugyan már! Mi nem vagyunk csiklandohohohohósahahahak – kuncogta el magát a jobbszélső fej, amikor hozzáért a mogyoróbokor a füléhez.
– No, akkor kezdem. Sáfrányos Szeklice vagyok, álca nélküli királylány. Örvendek a szerencsének.
– Hogy micsoda? Sárkányos Szekerceeeee? Ezt most komolyan mondod? Egy sárkányos szekerce? Le akarsz minket kaszabolni? Valld be, valld be, mielőtt felcincálunk! – csapott a homlokára a jobbszélső fej.
– Sáf-rá-nyos, nem Sárkányos. És nem Szekerce, hanem Szeklice. Túl halkan mondtam, vagy ma reggel nem mostatok fület? – mosolyogta el magát a királylány.
– Ja, úgy! Igenis mostunk fület, vagyis én biztosan. Máskor mutatkozz be hangosabban. Hófény – biccentett a jobbszélső fej.
– Hunyor – nyújtotta nyakát a középső fej.
– Hérics, tisztelettel – zárta a sort a balszélső fej.
– Örvendek a szerencsének – biccentett Szeklice.
– Hm, azt mondod, királylány vagy? – akadékoskodott Hófény. Ide a listánkkal!
– Melyik listánkkal? – kérdezett vissza Hunyor.
– Melyik, melyik? Hát a királylányossal.
– Honnan tudjam, melyik listát kéred, amikor legalább tizenkét lista lapul a zsebünkben.
Hérics nem szólt semmit, előhúzott egy hátizsákot, beletúrt, elő-előkapott egy-egy papirost:
– Kedvenc könyveink listája, ez nem az, kedvenc mesefilmjeink listája, hm, ez sem az, kedvenc süteményeink listája, felfalandó lovagok listája, ez sem az. Hol vagy, királylányos lista? Ó, ez az! Lássuk csak. Ellenőriznünk kell, rajta vagy-e a listán, és a fizimiskád megfelel-e a név melletti rajznak – folytatta Hófény.

13230197_1043456355739191_8467769540145277623_n

Egri Mónika illusztrációja

– El sem hiszem, hogy van egy ilyen listátok. Most be fogtok azonosítani? Ez olyan fontos? Ahelyett inkább beszélgessünk – ült le a mogyoróbokor tövébe Szeklice.
– Míg nem tudjuk, kivel állunk szóba, nem beszélgetünk.

read more »

%d bloggers like this: